Translate:

Magyarország

English | Hungarian

Magyarországi CITYnvest workshop – nyomon követés 

A CITYnves 2016.05.12-én workshopot szervezett Magyarországon, azzal a céllal, hogy az érdekelt felek közösen vitathassák meg, hogyan előmozdítani az épületek energiahatékonyságának piaci felzárkózását előmozdítani. Szintén nyomon követési megbeszélést szerveztek 2017 júniusában.
A CITYnves a projekt fókusz országaiban mindenekelőtt feltérképezi az energiahatékonysági piac jellegzetességeit, illetve vizsgálja azt is, hogy milyen támogatásra van szükségük a helyi és regionális önkormányzatoknak saját hosszú távú finanszírozási modelljeik kialakításához. Jelen fejezet az eredményeket mutatja be. Az anyag folyamatosan frissül a workshopon résztvevő települések visszajelzései alapján. Az előkészítő jelentés itt olvasható.

Aktuális összefüggések és nemzeti ajánlások

Nemzeti szakpolitikai fejlemények

Magyarország 2011-ben elfogadott energiastratégiája - a Nemzeti Energiastratégia 2030 - az energiahatékonyság-növelés egyik legfontosabb céljaként az épületek energiafelhasználásának csökkentését határozta meg (Magyarországon az elsődleges energiafelhasználás 40 százalékát az épületek energiaellátása teszi ki). Bár ez az általános stratégia nem határoz meg konkrét megvalósítható célokat 2030-ra vonatkozólag, célja összességében az épületállomány fűtési energiaigényének 30%-kal való csökkentése 2030-ra. A CITYnvest workshop során egyértelművé vált, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés és a pénzügyi eszközök / támogatási rendszerek koordinációjának hiánya komoly akadályt jelent az energiahatékonysági törekvések szemszögéből nézve.
A kormány jóváhagyta és benyújtotta a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát (NÉeS); a Parlament elfogadta az energiahatékonyságról szóló irányelvet; jóváhagyták és benyújtották a III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet (NEHCsT), ugyanakkor a következő részletek javíthatóak lennének:

  • Az EE (energiahatékonysági) célkitűzéseket nem építették be az európai strukturális és befektetési alapok 2014-20-as operatív programjaiba. Ezen túlmenően a kiskereskedelmi és KKV-k (kis- és középvállalkozások) energiahatékonysági uniós finanszírozási programjai jelentős kését szenvedtek. A lakossági szektor támogatási alapú energiahatékonysági alapjait a Kormány egy hivatalos KEHOP módosítással visszavonta, melyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelzett. A kormány ezeket a pénzeszközöket önkormányzati épületek energetikai felújítására szánná – annak ellenére, hogy a lakások energia-megtakarítási igényei és a benne rejlő potenciál jóval jelentősebb.
  • Az energiahatékonysági célkitűzés keretében közölt 2020-as energiamegtakarítási cél jelentősen növelheti az energiafogyasztást, ami ellentmond a korábbi évek tendenciáinak. A cél tehát nem hat ösztönzőleg az energiatakarékosságra.
  • A kormány az energiatakarékossági célkitűzést 18%-ra növelte (NRP), ám a célok alapjainak kormányzati felmérését számos terület szereplője megkérdőjelezte.

A Nemzeti Energiastratégiából (NES) hiányzik az éghajlatváltozás enyhítését célzó integrált, holisztikus megközelítés.

Fókuszban a lakásszektor

​Bár az ajtók és ablakok cseréjéhez, hőszigeteléshez és a fűtésfelújításhoz rendelkezésre állnak hitelek, ám ezekkel kapcsolatban jelentős bizalmatlanság mutatkozik. Lakossági és KKV-s energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásokra a megtakarítások és a hitelek általános hiánya miatt rendkívül nehéz banki finanszírozást kapni. A befektetési botrányok és a svájci frank alapú hitelek összeomlása bizonytalan légkört teremtett. Még amennyiben egy adott projekt hitelképes is, a szükséges hitelgaranciák aránytalanul magasak.
2014-ben elindult az Otthon Melege program (családi házak és társasházak pályázhatnak), de pénzügyi kerete nagyon gyenge (az ETS kvótabevételek alapján, 9 milliárd forint/év, ennek az összegnek a felét az e-mobilitásra fordítják). Olyan kiszámítható, hosszú távú kormányzati programokra van szükség, amelyek a lakosságot és a KKV-kat fenntartható energia használatára való befektetésekre ösztönzik.
Annak ellenére, hogy új lakóépületek építésére szolgáló finanszírozás is elérhető (CSOK néven, családok számára nyújt segítséget új otthonok megteremtéséhez), a lakásszektorból hiányoznak a már meglévő épületek felújítását megengedő finanszírozási eszközök.
Kevés kormányzati információ áll rendelkezésre a fenntartható építés új szabályairól (közel nulla energiaigényű épületek), melyek 2019-ben és 2021-ben lépnek hatályba.

Fókuszban a középületek

A legtöbb iskolatípus és kórház esetében befejeződött az államosítás folyamata; ezek tulajdonosai és működtetői korábban a helyi és megyei önkormányzatok voltak. Amennyiben a működtetés az államhoz (központ intézmény) kerül (ahogy az iskolák többségének esetében történt), a helyi önkormányzat (tulajdonosként) többé nem lesz érdekelt energiahatékonysági beruházásokban, mivel az abból származó előnyök az állam számára jelentenek hasznot. Amennyiben mind a tulajdonjog, mind az üzemeltetés az államhoz kerül (mint a kórházak esetében), az szintén az energiával kapcsolatos beruházás csökkenéshez vezet, hiszen a helyi üzembentartó voltaképpen megszűnik -
ezáltal a hajtóerő bizonyos mértékig lényegében a kórházi menedzsment motivációjától, készségeitől és kezdeményezésétől függ. 
Pillanatnyilag nincsenek konkrét tervek sem innovatív finanszírozási modellekre, sem a köz- és magánszféra partnerségének előmozdítására, például energiahatékonysági szerződések révén. A kormány még nem ösztönzi ezt a finanszírozási rendszert. Az önkormányzatok még nem igazán ismerik az energiahatékonyság-alapú szerződést (Energy Performance Contracting, EPC), ezért a piaci felzárkózás elé akadályokat gördít egy magasabb kockázati megítélés.

ESCO piac

Az egykor virágzó (1990-2008) magyar ESCO piac több tényező miatt is drasztikus mértékben visszaesett. A lehetőségek beszűkültek, a piac volumene csökkent, az ESCO vállalatok száma pedig 2014-re a korábbi 20-30-ról mindössze 6-8-ra zsugorodott. Önkormányzati szinten az ESCO-k csak kevés eséllyel rendelkeztek 2017-et megelőzően, amíg a TOP (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) elosztásra nem kerül. Ezt követően kreatívabb finanszírozási megoldásokra lesz szükség. A fennmaradó ESCO tevékenységek elsősorban magánvállalatoknál folynak. A CITYnvest workshop keretében (2016.05.12) privát ESCO befektetéseket mutattak be (a Cothec előadása). 
Az energiahatékonysági irányelv bizonyos piaci lehetőségeket teremt az ESCO-k számára: 1.600 nagyvállalatnak kell energiaauditot készítenie. Ezek az auditok potenciális energiahatékonysági projekteket eredményeznek, melyek közül több valószínűleg ESCO finanszírozású lesz. A kormány létrehozott egy állami ESCO-t. Egy állami ESCO színrelépése torzíthatja a versenypiacot vagy az ismeretek és a bizalom növelésén keresztül előnnyel is járhat - ezt még értékelésre vár. Ezenfelül 2015 elején bejelentették egy Zöld Bank (Nemzeti Energiagazdálkodási Zrt., NEG) létrehozását is, melynek feladata az ESCO finanszírozás elősegítése lesz. 

Milyen főbb akadályokba ütközik az épületek energiahatékonyságát javító beruházások felgyorsítása?

A végfelhasználók számára mesterségesen alacsonyan tartott villamosenergia-árak nem ösztönzik az embereket energiatakarékosságra vagy a megújuló energiaforrásokra való áttérésre. A megújuló energiás beruházások megtérülési ideje kitolódott. A lakosság és a KKV-k energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásaira nehéz banki finanszírozást kapni, ahogy azt a fentiekben már megemlítettük.
Fontos lenne olyan piaci aggregátorokat találni, melyek alkalmasak az elszórtan fellelhető, kis léptékű beruházásokat nagyobb csomagként történő kezelésére, illetve a finanszírozási eszközök strukturálására, lehetővé téve az állami és magán források kombinációját. 
A Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Program (GINOP) keretén belül hamarosan KKV hitelt és támogatásokat ötvöző 100 milliárd forintos felhívást tesznek közzé. Ezt a pénzügyi rendszert a lakásszektorra is be kellett volna vezetni, ám a kormány visszavonta a támogatási elemeket, és átcsoportosította az állami tulajdonú középületekhez. A hivatalos tervek szerint (melyekről nem találtunk friss információkat) a jövőben csak a kölcsönök lesznek elérhetők.
Közép-Kelet-Európára jellemző strukturális probléma, hogy jelentős a meglehetősen leromlott állapotú épületek aránya, melyek értéke olyannyira alacsony, hogy nincs értelme felújítani őket. A lakosság általános elszegényedése miatt sem a saját források, sem a támogatási programok nem képesek hatékonyan elősegíteni a szóban forgó épületek (épületelemek) új, hatékonyabb épületekkel (-elemekkel) történő helyettesítését. Nem számíthatnak segítségre azok a háztartások sem, melyek vonakodnak fizetni a támogatási kérelmek kidolgozásához szükséges bizonyítványokért és szakértőkért, főként mivel a pályázati felhívások - a rendelkezésre álló költségvetés gyors kimerülése miatt – a legtöbb esetben idő előtt lezárulnak.
Hiányzik egy az energiatakarékossági beruházások teljesítményének nyomon követésére szolgáló szilárd monitoring rendszer. Ami a kapcsolódó kockázatok pontos árképzését illeti, a pénzügyi intézmények kapacitása hiányos. A magasabb kockázati megítélés és ennek következtében a magasabb tranzakciós költségek miatt a pénzintézetek kevésbé készek arra, hogy - vonzó (hosszú távú) feltételekkel - egyedi kereskedelmi finanszírozási termékeket fejlesszenek ki, hacsak azok nem társulnak állami támogatásokkal. A nemzeti szinten ajánlás lehet az állami garancia vállalása.
A kormány által támogatott kölcsönök (kedvezményes kamatozású kölcsönök, garanciák) ebben a szakaszban kiépíthetnék a piacba vetett bizalmat, és arra ösztönözné a kereskedelmi bankokat, hogy nagyobb mértékben segítsék a háztartásokat kölcsönökkel. A beruházások előfinanszírozásához kapcsolódó technikai segítségnyújtás vagy hitel ugyancsak elősegíthetné a beruházási ráta növekedését.

Útmutatók és referencia projektek

A magyarországi workshop során számos kérdés merült fel az energiahatékonysági projektekkel kapcsolatos meglévő EU-s pénzügyi támogatásokra vonatkozóan. Az áttekinthetőség érdekében a Polgármesterek Klíma és Energiaügyi Szövetségének támogatásával elkészült egy - az EU által finanszírozott fenntartható energia programokra vonatkozó - „Gyors áttekintő segédlet”.  Igazodjon el az uniós alapok és pénzügyi eszközök labirintusában - lépjen be itt az útmutatóba (2016. március).

Sunshine projekt - többcsaládos lakóépületek 

Esettanulmány és előadás a CITYnvest workshop keretében

A „Sunshine” (Save your bUildiNg by SavINg Energy) program keretében a RenEsco nevű privát ESCO az utóbbi 5 évben 15 - szovjet időszakból fennmaradt - lakóépületet újított fel energiahatékonyság-alapú szerződések (Energy Performance Contracting, EPC) keretében. Ezek az épületek nagyon öregek, túlzsúfoltak és rossz minőségűek; melyeket jellemzően távhővel fűtenek. A beruházás középpontjában a külső térelhatárolók, a hőelosztó csövek, a hőszabályozás és az energiagazdálkodás állnak. A projektek az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) keretében számíthatnak 40%-os támogatására, mely 9 - 10 éves megtérülést biztosít.

A RenEsco üzleti modelljében az EPC szerepel az épületek felújításának eszközeként, melyet a közműszámla-alapú (on-bill financing) finanszírozási módszerrel kombinál (az ingatlantulajdonos továbbra is ugyanakkora összeget fizet, míg az ESCO visszakapja az összeget a megtakarítás segítségével). Az EPC szerződéseket általában 20 évre írják alá. A lakástulajdonosok olyan korszerűsített lakáshoz jutnak, melynek értéke 20-30%-kal gyarapodik a felújítást követően; az épület élettartama pedig 30 évvel nő.

A “Faluház” példája

Az óbudai önkormányzat egy projekt keretében 800-900 lakás korszerűsítését vállalta; így a pályázat elnyerése után először is meg kellett találni a megfelelő házat vagy házakat. Az önkormányzat végül a Faluház mellett döntött, részben óriási méretei, részben pedig az épület központi elhelyezkedése miatt. A ház ugyanis Óbuda kapujában fekszik, a városrészbe érkezőket tehát azonnal a Faluház látványa fogadja. (További információ angol és magyar nyelven).

Merítsen ötletet a KfW (Német Fejlesztési Bank) energiahatékonysági programjából

A KfW (Német Fejlesztési Bank) "Lakás, lakóépület korszerűsítése és energiatakarékosság" programja magánvásárlókat, lakástulajdonosokat, főbérlőket és ingatlanforgalmazó cégeket céloz meg. A KfW a régebbi építésű lakóházak energiahatékony felújítását segíti elő, kedvező feltételekkel nyújtott támogatásokkal vagy kölcsönökkel. Támogatják az életminőség javítását célzó intézkedéseket is akadálymentes lakások kialakításával. A programról bővebben itt tájékozódhat.
Kifejezetten KKV-kat célzó támogatási programokról itt tájékozódhat.

Lépésről lépésre

Kövesse az egyes lépéseket az energiahatékonyságot szolgáló helyi finanszírozási modell kialakításához! Összefoglaló.

További nemzeti ajánlások

Még nem említettük, ugyanakkor kulcsfontosságú elem a különböző szinteken történő szemléletformálás és oktatás.
Az energiahatákonyság (Energy efficiency, EE) – ez vonatkozik a döntéshozókra, politikusokra is – még nem kifejezetten markáns kérdés. Magyarországon sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek új erőművek létrehozására (ld. Paks 2.) mint az energiatakarékosságra. Bár születnek értékelések az energiahatékonysági intézkedések potenciáljáról, ugyanakkor a döntéshozók alábecsülik ezeket a potenciálokat illetve az energiahatékonyságból származó előnyöket.

További olvasásra ajánlott anyagok:

„Capturing the multiple benefits of energy efficiency" (Nemzetközi Energiaügynökség jelentése, 2014) Tekintse meg az energetikai felújítások szerteágazó előnyeit bemutató - „Újítsuk fel Európát” kampány részeként készült - infografikákat. 

Irányító hatóságok számára készült tájékoztató füzetek az energiahatékonysági célból igénybe vehető strukturális alapok felhasználásáról (letölthető a „Újítsuk fel Európát” honlapról itt).
Gyakorlati tervezési útmutató a „Több alapot kombináló operatív programok az ingatlanállomány energiahatékony felújításához" (letölthető a „Újítsuk fel Európát” honlapról itt

Számos projekt foglalkozik az épületek energiahatékonyságával összefüggő társadalmi-gazdasági előnyök értékelésével. Példák:

  • COMBI projekt: Az energiahatékonyságból származó előnyök számszerűsítése
  • IN-BEE: Az immateriális javak értékelése - az energiahatékonyság társadalmi-gazdasági előnyei

Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvből adódóan az épületállományban alapvető változtatásokra lesz szükség (2018-ra és 2021-re), illetve hatással lesz a magyarországi kontextusra is, bár erről még meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre.
Visszajelzés az energiahatékonyság-megfigyelő program (EE WATCH) keretein belül az energiahatékonysági irányelv magyarországi megvalósításáról itt olvasható.
A projekt célja a hálózati munka aktivizálása, összekapcsolása (beleértve a parlamenti képviselőket, a helyi és regionális szinteket, a vállalati szférát és a szakértőket), felmérések készítése, a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervek átvilágítása és az érintett felektől érkező információk átfogó elemzése.

Kérdése van?

Kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk az info@citynvest.eu címen!
A CITYnvest köszöni a MEHI  és a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség / Reflex Környezetvédő Egyesület munkáját a magyarországi tevékenységek fejlesztéséért.